Abbazia

Abbazia, a popular summer and winter resort of Austria, in Istria, 56 m. S.E. of Trieste by rail. Pop. (1900) 2343. It is situated on the Gulf of Quarnero in a sheltered position at the foot of the Monte Maggiore (4580 ft.), and is surrounded by beautiful woods of laurel. The average temperature is 50 deg. Fahr. in winter, and 77 deg. Fahr. in summer. The old abbey, San Giacomo della Priluca, from which the place derives its name, has been converted into a villa. Abbazia is frequented annually by about 16,000 visitors. The whole sea-coast to the north and south of Abbazia is rocky and picturesque, and contains several smaller winter-resorts. The largest of them is Lovrana (pop. 513), situated 5 m. to the south.
1911 Encyclopædia Britannica/Abbazia

'A trieszti öbölre gondolt. Illetve igyekezett végiggondolni egy fontosnak vélt dolgot, ami valami módon kapcsolatban volt a trieszti öböllel. Hogy milyen módon, az végül sosem derült ki; hiszen éppen ezért szerette volna végiggondolni rendesen az egészet, hogy megtudja, mi köze van ennek a dolognak a trieszti öbölhöz; de ismételten megzavarták, s hovatovább úgy kiverték a fejéből a gondolatait, hogy három évtized múlva, amikor újra megpróbálta megkeresni az összefüggést a dolgok között, még annyira sem jutott talán, mint az első alkalommal ott a hálóteremben.'

'De mit akar ő annyira kifejezni, egyáltalán? Nincs semmi mondanivalója számukra. Miért bajlódjon gyarló szavakkal és bamba cselekedetekkel, amíg összeáll belőlük valami rozoga látszat, hogy érthessék az emberek? Dögöljenek meg. Semmi köze hozzájuk. Esze ágában sem volt, soha nem akart egy percig sem az emberek közt élni. Csak az a lovas! Az a Trieszt felé ügető lovas. Utolérte őt a hágón, és nehéz parancsot hozott. Egyetlen szóból állt: Élj!
Ahelyett, hogy még elkeseredettebben tudott volna sírni, egyszerre végképp kijózanodott. Letörülte maradék könnyeit, és visszafordult a hátára. Hiába, mindez színészkedés, maszlag. Szerepeket próbál, áltatja magát, komédiázik. Ravaszkodik, hogy megkönnyebbülést merítsen a sírásból. De nem megy. Megcsömörlött tőle. Hiszen él. Ketrecbe zárták, és Medve Gábor növendéknek hívják. Ő azonban valahol egészen másutt van, teljesen szabad és független. Ezt be kell vallania becsületesen; hiába facsargatja a szívét hamis szánalommal. Akármilyen sajnálatra méltó ez a Medve Gábor, azt, aki sajnálni szeretné, vagyis önmagát, nem tudja sajnálni. Ő él, és ingyen szórakozik. Jó meleg van itt.'
Ottlik Geza: Iskola a hataron

Abbazia, mint عباسية
az irakiak torzshelye volt, valahol az Oktogonnal, a nyolcvanas evek vegen